Bizonyára voltak olyan játékosok, akiket sokan hiányoltak a korábbi cikkünkből, most azonban végig vesszük azokat a parádésan focizó spílereket, akik ugyancsak ragyogó hónapokon vannak túl. Elemzésünkben – akárcsak a múltkor, úgy most is – posztonként vizsgáljuk meg a különféle objektív statisztikai paraméterek segítségével, hogy az adatok alapján kik emelkedtek ki leginkább az angol elsőosztály mezőnyéből.
Kapus: Alisson Becker
Angliába igazolása óta egészen szenzációsan véd a Vörösök kapusa, és bizony ezúttal sem nagyon lehet rá panasz, mivel a bajnokság során végig elképesztő magabiztossággal állta a sarat Alisson. A Mersey-partiak portása 20 kapott gól nélküli mérkőzést tud felmutatni, ami Edersonnal holtversenyben messze a legtöbb. Összesen 24-szer vették be az ellenfelek a 29 éves brazil kapuját, ami 90 perces átlagban 0,62 engedett találatot jelent – mindkettő rekord a ligában a legalább 900 perccel rendelkező hálóőrök között. Jóllehet a PSxG +/- mutató (post-shot expected goals-kapott gólok) alapján öten is jobb számot produkáltak Alissonnál (+4,84), 77,57%-os védési hatékonyságát viszont senki nem tudta felülmúlni. A brazil játékos nem csak a klasszikus kapus erényeket tekintve sorolható a világklasszis kategóriába, de akkor sem jön zavarba, ha lábbal kell megjátszani a labdát: átadásai 93%-ban találtak társat, ami a legmagasabb ráta a komplett mezőnyben.
Jobb hátvéd: Reece James
Noha a Chelsea végül nem tudta tartani a lépést sem a Manchester Cityvel, sem a Liverpoollal a bajnoki címért folytatott versenyfutásban, a londoni Kékeknél megannyi kiemelkedő egyéni teljesítményt láthattunk a bajnokság küzdelmei során. Reece James a sérülések szempontjából meglehetősen balszerencsés volt, amikor azonban Tuchel rendelkezésére állt, akkor mindent megtett annak érdekében, hogy bizonyítsa kezdőbeli helyét a német tréner számára. A 3-4-2-1-es formációban a jobb oldali szárnyvédő posztján olyannyira tündökölt az angol játékos, hogy összességében 5 góllal és 9 gólpasszal járult hozzá a 3. hely megszerzéséhez, ami mindenképpen megsüvegelendő. Mérkőzésenként 4,28 beadással próbálkozott, ami a védők között az 5. legmagasabb volumen, de a 0,2-es xA értéke is kiugró a posztján játszókkal összevetve. Mindezek tetejébe 90 percre vetítve 0,89 kulcspasszt osztott, amit mindössze Trent Alexander-Arnold (0,94) szárnyalt túl a bekkek közül. A még mindig csak 22 éves játékos tökéletes választás tehát a védelem szélére, amennyiben olyas valakit keresünk, aki megfelelően tudja segíteni a támadások felépítését.
Középső védő: Antonio Rüdiger
Az előző cikkünkben nem véletlenül méltattuk a veterán Thiago Silvát, aki eszméletlen magabiztosságot sugárzott, és aki minden r utinját felhasználva a Chelsea védelmének tengelyében igencsak megkeserítette az ellenfelek támadóinak életét. A 3 védős rendszerben azonban nem csak a brazil csillogott, hanem az azóta a Real Madridhoz aláíró Antonio Rüdiger is. A sziklaszilárd és kellőképpen harcias német bekk Mendy (3322) után a 2. legtöbb percet (3291) töltötte a pályán, amire maximálisan rá is szolgált, mutatjuk is mivel. 276 támadóharmadba juttatott átadása a 6. (7,55/90), 389 progresszív passza az 5. (10,64/90), 292 sikeres átadása pedig a 4. legtöbb a rangsorban. 4,7-es aggregált xT (várható veszély) értéke azt jelenti, hogy a Chelsea keretében mindössze három olyan játékost (Mount, James, Silva) találunk, akik megmozdulásaikkal összességében nagyobb mértékben növelték csapatuk gólszerzési esélyét. Ha pedig csak a passzokat vesszük figyelembe, akkor Silva (4,98) után a német (4,95) teremtette a legtöbb veszélyt.
Középső védő: Joachim Andersen
A Crystal Palace Patrick Vieira kezei alatt teljesen más arcát mutatta a 2021-22-es szezonban, mint a korábbi években bármikor. A 46 kapott gólnál csupán 6 együttes engedett kevesebb találatot, ha pedig az ellenfelek által kidolgozott helyzetek minőségét (xGA) vesszük alapul, akkor szintén a 7. helyen zártak a Sasok (48,04), ami egy ilyen költségvetésű klubnál kimondottan biztató a jövőre nézve. A védelemből akár Marc Guéhit, akár Joachim Andersent is ki lehetne emelni, mi most mégis inkább az utóbbira tesszük le a voksunkat. A dán középhátvéd 3154 perce házon belül a 3. legtöbb, vagyis a francia edző végig stabil pontként tekintett rá az idény során. 90 percenként 8,08 sikeres támadóharmadba kiosztott passzt átlagolt, ám van a játéknak olyan eleme, amiben még ennél is jobban teljesített: a kapusokat nem számítva 6,85 sikeres hosszú passzal rendelkezik, ami toronymagasan a legtöbb a védők esetében. A 26 éves bekknek tehát óriási szerepe volt abban, hogy a Palace magához képest ilyen jól szerepelt, így aligha érne bárkit meglepetésként, ha hamarosan egy nagyobb célokért küzdő csapatba igazolna.
Bal hátvéd: Andrew Robertson
A védelem bal szélére aligha kereshetünk ideálisabb opciót a Liverpool skót játékosánál, Robertson ugyanis minden olyan attribútummal fel van vértezve, ami ehhez a pozícióhoz szükséges. 5,47-es xA-t (0,18/90) gyűjtött össze a szezon folyamán, a „védők” közül ennél többel csak TAA (12,42) rendelkezik. Akárcsak a másik oldalra bekerült James, úgy a 2017-ben a Hull Citytől potom összegért (8M font) igazolt Robbo is 9 asszisztot osztott ki a társaknak (0,3/90), ami az egész mezőnyben a 3. legmagasabb szám. 136 beadásánál csak hárman kanyarintották többször középre a játékszert (4,49/90), ebből 44 volt sikeres (1,45/90) – mindegyik mutató alapján a 10 legjobb közé tartozik a skót. 21 kulcspassza (0,69/90) a védőknél a dobogó második fokára elég (TAA mögött), mérkőzésenkénti 11,65 progresszív passz kísérlete (9,61 volt ebből sikeres) pedig az 5. helyre predesztinálja. Az, hogy az iméntieken túl még 3 gólt is szerzett a PL-ben a végtelen munkabírású szárnyvédő, csak hab a tortán, helyét felettébb nehéz lenne megkérdőjelezni az alternatív 11-ben.
Középpályás: Bruno Fernandes
A Manchester United szurkolók valószínűleg minél hamarabb ki szeretnék törölni az emlékezetükből ezt az évadot, a pocsék eredmények ellenére azonban nem mindenki mondott totál csődöt. Bruno Fernandes 2020-21-es produkciója (18 gól, 10 gólpassz) nehezen lesz megismételhető, ezzel együtt a 10 szerzett találat és a 6 assziszt egyáltalán nem rossz, mindkét kategóriában 2. a csapaton belül. A csapattársaknak kialakított 7,67-es xA-ja (0,21/90) az 5., 0,89 sikeres védelem mögé betett passza pedig a legtöbb a ligában. Összesen 31 kulcspassz (0,84/90) szerepel a neve mellet, ennél többel csak TAA (31) büszkélkedhet, 76 lövéshez vezető átadása (2,05/90) pedig pontosan annyi, mint amennyit a Pool klasszisa kreált a társaknak. Ahogy az az iménti számokból is tökéletesen látszik, az utolsó passzok kiosztásáért és a kreativitásért gyakorlatilag egy személyben felelt a portugál irányító, és a várható veszély mutatója is pontosan erről tanúskodik. Ha minden típusú akciót beleveszünk, akkor Fernandes 9,17-es kumulált xT-vel zárta a kiírást, ami a mezőnyben a 10., az MU-nál pedig messze elszakadva a többiektől az 1. helyet jelenti (őt Fred követi 4,29-cel).
Középpályás: Bernardo Silva
Ha csak egy játékost lehetne választani a Manchester City középpályájáról, akkor elképzelhető, hogy a legtöbben Kevin De Bruynere voksolnának, de Bernardo Silva sem nyújtott kevésbé káprázatos teljesítményt. Nem csak a Premier League, de talán az egész top futball egyik legsokoldalúbb játékosa a portugál, aki 8-asként, támadó szélsőként, valamint hamis 9-esként is megállja a helyét (nem is akárhogy), de akkor sem esik pánikba, ha alkalmanként mélységi irányítóként számít rá az edzője. A legtöbbet futó és a legtöbbet presszingelő játékosok közé tartozik, gyakorlatilag nincs olyan része a futballnak, amihez ne konyítana a City középpályása. A 8 gól és 4 gólpassz közel sem mutatja meg, hogy milyen összetett Silva szerepe a manchesterieknél. 90 percre vetített 0,85 sikeres kulcspassza a 12., 3,54 progresszív futása a 11. legtöbb, 6 db második gólpasszával pedig listavezető a PL-ben. 3072 játékpercével a csapat 4. legtöbbet foglalkoztatott játékosa volt, a fent taglaltakból kifolyólag az álomcsapatból sem maradhat ki Guardiola egyik kedvence.
Középpályás: Thiago Alcântara
Thiago liverpooli kalandja nem úgy kezdődött, ahogy azt a Vörösök szurkolói szerették volna, a spanyol egy Everton elleni városi derbin súlyosan megsérült, ami miatt hosszú heteket volt kénytelen kihagyni. Amikor a pályán volt, akkor pedig gyakran az volt az ember érzése, hogy még időre van szüksége ahhoz, hogy teljes egészében hozzászokjon a kloppi foci követelményeihez, sajátosságaihoz. A mögöttünk hagyott szezonban gyűjtött 1639 játékperce nem túlságosan sok, de ez is elég volt neki ahhoz, hogy a legjobb formáját hozza és megmutassa, miért is tettek kivételt a Vörösök az átigazolásakor. Mérkőzésenként 12,08 olyan sikeres passzt átlagolt, ami a támadóharmadban kötött ki, ebben nem talált legyőzőre az egész bajnokságban. 9,5 pontos progresszív átadásánál egyik középpályás sem rendelkezik magasabb volumennel, 90 percenkénti 11,37 visszaszerzett labdáját pedig egyedül Wilfred Ndidi (11,92) múlta felül. Ezekből az akciókból 6,48 esett az ellenfél térfelére, amely kategóriában így abszolút listavezető, nem kevéssel megelőzve az ‘ezüstérmes’ Fabinhot (5,44).
Jobb szélső: Jarrod Bowen
Nem csoda, hogy a hírek szerint több csapat is kinézte magának Bowent, ugyanis a 12 gól+10 gólpassz nem rossz ajánlólevél, bár, hogy eggyel magasabb polcon is megállná-e a helyét a West Ham szélsője, az nagy kérdés. 3207 percével az 5. legtöbbet foglalkoztatott játékos volt a Kalapácsosok keretében, amit nem csak a 22 kanadai pontjával hálált meg, ugyanis 6,82-es xA értékénél (0,19/90) senki nem ért el magasabb számot a londoniaknál, és a 10,33-as xG-t (0,29/90) is pusztán Michail Antonio (13,43) tudta überelni. 17,15-ös xG+xA rátája (0,48/90) liga szinten a 11. legelőkelőbb, amivel olyan neveket utasított maga mögé, mint Bruno Fernandes (16,43), Kevin De Bruyne (13,16), Bukayo Saka (17,11) vagy éppen Mason Mount (15,99). Minden megmozdulást figyelembe véve David Moyes együttesében Bowen növelte a legnagyobb mértékben csapata gólszerzési esélyeit, hiszen 9,63-as kumulált xT-vel jócskán megelőzte Cresswellt (7,6) valamint Fornalst (6,94). Ezzel a volumennel egyébként a teljes mezőny legfelsőbb szintjére helyezte magát, tudniillik ennél magasabb kumulált várható veszély mutatót mindössze 6 játékos tudott összehozni. Kíváncsian várjuk, hogy vajon meddig tudja megtartani egyik legnagyobb értékét a 7. pozíciót megszerző londoni klub.
Bal szélső: Sadio Mané
Szalah mellett nem egyszerű kitűnni, amikor ugyanis az egyiptomi ihletett formában futballozik, akkor nincs olyan védő, akinek ne okozna gondot a Pool jobb szélsőjének féken tartása. Való igaz, hogy a szezon első felében Szalah volt a Vörösök legpotensebb támadója, a tavaszi fordulókban viszont Mané bizonyult agilisebbnek, frissebbnek. A szenegáli nem csak a bal szélen sziporkázott, de a hamis 9-es szerepkört is kifogástalanul játszotta. Összességében 16 gólig jutott a bajnokságban, ami, ha a tizenegyeseket nem számítjuk, akkor a 3. legtöbb a mezőnyben, 15,28-as xG-je pedig az 5. legmagasabb (0,45/90), vagyis a helyzetbe kerüléssel sem volt gond. Mané 3026 játékpercénél a Mersey-partiaknál csak hárman kaptak több lehetőséget a bajnokságban, szóval egy biztos, nem lesz könnyű pótolni a Bayern Münchenhez távozó szélsőt, aki közel 6 éves liverpooli karrierje során megannyi csodálatos pillanatot és szenzációs gólt ajándékozott a Vörösök szimpatizánsainak.
Csatár: Cristiano Ronaldo
Amikor a Manchester United 2021 nyarán (ismét) leigazolta Cristiano Ronaldot, akkor gyaníthatóan abban reménykedett, hogy a portugál világklasszissal majd újra realitás lehet a Premier League trófea megszerzése, ami ugye legutóbb a 2012-13-as kiírásban sikerült, még Sir Alex Ferguson regnálása idején. Ez végül finoman szólva sem jött össze, pedig CR7 15,69-es xG-re 18 gólt szerzett, vagyis a befejezések terén pontosan azt nyújtotta, amiért az Old Traffordra hozták. Szalah és Szon mögött ezzel a góllövőlista 3. helyén zárt, ha pedig a helyzeteinek a minőségét nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy csak hárman végeztek előtte a listán. 90 perces átlagban 0,53-as xG-t termelt, ami az 5. legjobb a ligában. Játékának ugyanakkor nyilván vannak olyan vetületei – védőmunka, futásmennyiség, nyomásgyakorlások száma és intenzitása –, amelyekben nem kifejezetten erős az ötszörös Aranylabdás, de hát valószínűleg nem is ezért csábították vissza a Vörös Ördögök. Mindezen hiánypontok ellenére az adatai alapján a portugál sztár abszolút jogosan szerepel a 2021-22-es szezon legjobbjai között.
