Nagyjából 1000 gól születik egy Premier League szezonban. A legtöbbjük átlagos, de akad köztük néhány igazán nagy bomba is. Nem tudjuk, ti hogy vagytok vele, de mi imádjuk visszanézni a szezonok legjobb pillanatait, főleg ha a legzseniálisabb gólokat tartalmazó összeállításról van szó. Általában a legszebbek a távoli átlövések, a pimasz befejezések vagy akár a megállíthatatlan szólóból született találatok, de ha az emlékezetünk nem csal, régebben ezek főleg távoli bombák voltak. Nektek is feltűnt mostanában, hogy ezekből mintha jóval kevesebb lenne? Sőt, talán kevesebb a próbálkozás is. Éppen egy lassú xG forradalomnak lehetünk szemtanúi? Nos, nézzük, mit mondanak erről az adatok!
Kezdjük rögtön az első megállapítással, miszerint szezononként nagyjából 1000 gól születik a Premier League-ben. Ezek legnagyobb része jobb lábas lövésből ered. Nagyjából ugyanazt látjuk a legutóbbi nyolc szezon során, szóval semmi meglepő változás nincs a gólok ilyen típusú megoszlásában és való igaz, nem is ez a legizgalmasabb tény ebben a témában. Ez ugyanis még csak a bemelegítés volt.
Ha mélyebben megvizsgáljuk a lövési adatokat, találunk néhány érdekességet. Összegyűjtöttük tehát a legutóbbi nyolc PL szezon adatait és elkezdtünk azon gondolkozni, hogyan is járhatnánk utána a sejtésünk helyességének, ezért a továbbiakban a nyílt játékhelyzetből született lövéseket elemezzük mélyebben. Az adatok alapján elmondható, hogy átlagosan körülbelül 8200-8500 lövéssel próbálkoznak a játékosok szezononként. Ezek konverziós rátája, tehát az ebből szerzett gólok száma nem mutat szignifikáns kiugrást se felfelé, se lefelé, viszont várjunk csak... Az ott egy emelkedő tendencia az átlagos xG értékekben?
Úgy tűnik igen. Mégis mik lehetnek ennek a folyamatnak a mozgatórugói?
A Várható Gólokról (Expected Goals = xG) röviden
Ahogy valószínűleg tudjátok, az xG egy olyan mutatószám, amely azt hivatott számszerűsíteni, hogy az egyes lövések milyen valószínűséggel eredményeznek gólt. Ez a mutató valójában azt mondja meg, hogy mekkora volt az adott gólszerzési lehetőség. Érzékeltetésképp: a tizenegyesek fixen meghatározott xG értékkel bírnak, ami 0.75.
Visszatérve a mozgatórugók kérdésére, összekapcsolhatjuk az egy szezonon belül megítélt büntetők számának emelkedését a növekvő átlagos xG-vel? Az 1. grafikon szerint igen, ennek hatása valósnak tűnhet.
Oké, lapozzunk. A következő megvizsgálandó rész a kísérletek távolságának változása. Itt egy egyszerű gondolatmenetre támaszkodunk: a kapuhoz minél közelebbi a próbálkozás, annál nagyobb xG várható.
Egy lépéssel közelebb kerültünk. Ahogy láthatjuk, szinte szezonról szezonra csökken a lövések átlagos távolsága. Ennek több oka is lehet: magasabb védelmi vonalak a VAR bevezetése óta, vagy több beadás a tizenhatoson belülre, stb. Valószínűleg ezek kombinációja, de a változás túl látványos ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk a futball folyamatos változását, fejlődését.
A tendencia ugyancsak megfigyelhető ezen a grafikonon is. A gólszerzési távolság is egy lassú csökkenést mutat. Egyébként erről a grafikonról
a lövések távolsága és az xG szoros kapcsolata ugyancsak leolvasható. Ha már a távolságokról beszélünk...
Elérkeztünk a kiindulási pontunkhoz: a távoli lövésekhez. Pontosabban a tizenhatoson kívülről érkező távoli kísérletekhez.
Egyértelmű trend rajzolódik ki a szemünk előtt. Ahogy korábban említettük, körülbelül 8200-8500 lövés regisztrálható egy szezonon belül és ebből a több, mint 8000-ből a tizenhatoson kívülről érkezők száma és aránya határozottan csökken. Ha ezt a grafikont együtt értelmezzük a lövések távolságának csökkenésével, akkor könnyen megérthetjük, mi áll a növekvő xG trend hátterében. Természetesen előbb-utóbb ez a tendencia véget ér, azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogy vajon mikor érjük el ennek az evolúciónak a csúcspontját.
(Borítókép: Phillip Kofler - www.pixabay.com)
