Az elmúlt évtizedben az adatelemzés megkerülhetetlen része lett a modern klubok működésének. Az iparág fejlődésével a leíró mutatók mellett megjelentek a komplex mutatók, amelyek már jóval valósabb képet adnak egy játékos vagy csapat teljesítményéről. Ezek felhasználása éppúgy fontos egy átigazolásnál, mint az ellenfélből való felkésülésnél. A megfizethető adatszolgáltató cégeknek és az adatmegjelenítésre szakosodott nyílt weboldalaknak köszönhetően az adatok már mindenki számára elérhetők, így kellő energia- és időbefektetéssel szinte bárki bekapcsolódhat az iparágba.

A 2010-es évek elején az adatelemzés új korszakba lépett. A klubokra elképesztő mennyiségű adat zúdult, melynek feldolgozása új pozíciók és osztályok létrejöttét igényelte. Az adatelemzésben a mai napig élen járó Liverpool 2012-ben vette fel a Cambridge-i Egyetemen elméleti fizikából doktoráló Ian Grahamet, aki ma már egy hat főből álló kutatási részleget vezet. „A PhD megszerzése után elkezdtem egy kétéves posztdoktori képzést polimerfizikában a Cambridge-i Egyetemen, de egy év után rájöttem, hogy ez a pálya nem nekem való – mesélt pályafutása kezdeti szakaszáról Graham a liverpoolfc.com honlapjának. – A barátnőm akkoriban a Cambridge-i Egyetem vizsgabizottságánál dolgozott, és az ottani vezető statisztikus küldött nekik egy köremailt egy futballstatisztikai álláshirdetésről. A barátnőm továbbította nekem, én pedig megpályáztam és megkaptam. Ez egy hirtelen jött dolog volt, mivel ez a karrierút akkoriban még nem is létezett, nem úgy, mint manapság, amikor egy statisztika, matematika, fizika vagy közgazdaságtan diplomával többféle pozíció közül választhatsz a sportiparban. Eredetileg nem ezzel akartam foglalkozni, de amikor megláttam az álláshirdetést, azt gondoltam magamban: »Zseniális dolog lenne kipróbálni«.

Graham a Decision Technology nevű cég alkalmazottjaként került kapcsolatba a futballal. 2006 végén Damien Comolli, a Tottenham akkori futballigazgatója az ő cégét bízta meg különféle projektek végrehajtásával. Comolli annyira elégedett volt a Decision Technology munkájával, hogy 2007 nyarán hosszú távú szerződést kötöttek a felek. Grahamék főleg scouting tanácsokkal látták el Comollit, de lényegében bármilyen igényt ki tudtak elégíteni az adatokat felhasználva. Graham karrierjének alakulásában kulcsfontosságú szerepet játszott Harry Redknapp, akit 2008 októberében neveztek ki a Tottenham menedzserének. Graham neki köszönhetően találkozott Michael Edwardsszal, aki korábban a Portsmouth vezető videoelemzője volt, és a Tottenhamnél is ugyanezt a pozíciót töltötte be. Ekkorra Comolli már elhagyta a klubot, de Graham tudta, hogy Edwards érdeklődik az adatelemzés iránt, így ő lett a fő kapcsolattartó a Tottenham részéről. Miután az amerikai Fenway Sports Group megvette a Liverpoolt 2010 októberében, Comolli lett a klub futballigazgatója.

Comolli szerette volna a Decision Technologyt az Anfieldre csábítani, csakhogy a cég Tottenhammel kötött szerződése miatt erre nem volt lehetőség. Comollinak azonban mindenképp kellett valaki, aki jártas a videoelemzésben, de az adatokat is tudja értelmezni. „Damien megkérdezett minket, hogy tudunk-e valakit erre a pozícióra, mi pedig bedobtuk Michael nevét – emlékezett vissza Graham. Comolli adott Grahamék szavára, és 2011-ben Liverpoolba vitte Edwardsot. Comolli már nem volt a klubnál, amikor Edwards és a tulajdonosok 2012 áprilisában úgy döntöttek, hogy kiemelik Grahamet a Decision Technologyból, és magukhoz veszik fő állásba. Graham eleinte egyedül dolgozott Edwards alatt, de mára már egy hatfős csapatot vezet, melynek mindennapi feladatai közé tartozik a mérkőzésekre való felkészülés segítése, a mérkőzések kiértékelése, a sporttudományi munka, az akadémia monitorozása és a scouting, játékoskiválasztás. Graham osztálya ritkán dolgozik közvetlenül az edzőkkel, de hozzáférése van minden adathoz, amelyet fel is használ a különféle riportokhoz és megbeszélésekhez. Habár az adatelemzők nincsenek napi kapcsolatban az edzőkkel, Jürgen Klopp érkezése, és az ő nyitott, befogadó vezetői stílusa szorosabbra fűzte a viszonyt. „Nem vagyok vele kapcsolatban a mindennapokban, de nem is baj, mert pontosan tudja, hogy milyen munkát végzünk, és hogy az miként épül be a heti munkába és a különböző jelentésekbe” – magyarázta Graham a liverpoolfc.com honlapnak. A Liverpoolnál folyó magas szintű és példaértékű szakmai munkát bizonyítja, hogy a játékos adás-vétel pluszban van, gyakorlatilag nincs rossz igazolás, a játékosok nincsenek túlfizetve, a csapat pedig az elmúlt öt évben háromszor is bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, miközben 2020-ban, története során először megnyerte az 1992-ben indult Premier League-et (előtte 1990-ben voltak utoljára bajnokok a régi első osztályban).

Az adatok felhasználása a modern futballban

Graham a 2021-es Statsbomb-konferencián azt mondta, az adatelemzésnek a scoutingban és a játékos kiválasztásban van a legnagyobb haszna, mivel a klubok életében az átigazolási díjak és a fizetések teszik ki a költségvetés körülbelül 80 százalékát. Elmondása szerint egy játékos leigazolásánál legalább hét kulcstényezőt kell figyelembe venni, és ha még ezeket 90 százalékos pontossággal meg is tudjuk tippelni, akkor is kevesebb mint 50 százalék az esélye, hogy a játékos beválik (0.97 ~ 0.5). Ha egy játékos nem válik be, a klub elveszíti az érte kifizetett átigazolási díjat, a bérköltségét, az értékteremtő képességét, és azokat a pontokat is, amelyeket egy másik játékossal megszerezhetett volna.

Manapság egy játékos kiválasztásánál már egyre többen hagyatkoznak az adatalapú döntéshozatalra, amely Ramón Rodríguez Verdejó, ismertebb nevén Monchi, a Sevilla sportigazgatójának munkáját is jelentősen megkönnyíti. Monchi 2000 és 2017 között – mielőtt egy rövid időre távozott volna az AS Romához – 200 millió eurós profitot termelt a Sevillának játékos eladásokból. Ugyanezen időszak alatt az andalúz klub öt UEFA-kupa/Európa Ligát, két Király-kupát, egy Spanyol Szuperkupát és egy Európai Szuperkupát, vagyis összesen kilenc trófeát nyert. Monchi tehát nemcsak abban jó, hogy méregdrágán ad el, hanem abban is, hogy az eladottakhoz hasonló képességű, alacsony profilú játékosokat igazol olcsón. A világ leghíresebb sportigazgatója több interjújában is elmondta, hogy náluk a scouting munka első lépése, hogy a vezetőedzővel közösen meghatározott paraméterek alapján megszűrik a táblázatukban lévő játékosokat. „A vezetőedző azt mondja: »szükségem van egy balhátvédre, aki átlagban tizenegy kilométert fut, 800 métert sprintel és mindkét lábbal jó«. Az adatbázis kidob tíz nevet, akire mindez igaz” – árult el részleteket Monchi egy Guardiannek adott interjúban. Ezután a klub scoutjai elkezdik videón és élőben megnézni a potenciális jelölteket, majd jön a tárgyalási fázis. A modern futballban már így működik a scouting: az edző meghatározza a kulcsmutatókat (KPI), az adatelemző megszűri a táblázatokat, majd végeredményként kijön egy játékos ID, amiből kiderül, hogy Mohamed Szalah-ról van szó.

Egyre minőségibb adatokkal dolgozhatnak a szakemberek

Legyen szó akár kiválasztásról, akár a saját csapat teljesítményének elemzéséről, vagy az ellenfélből való felkészülésről, a lehetőségek tárháza végtelen. A labdás eseményekkel kapcsolatos adatpontokból (event data) körülbelül háromezer keletkezik egy meccsen, míg a fizikai eseményekkel kapcsolatos adatpontokból (tracking data) körülbelül hárommillió. Ezeket tovább bontva, vannak az egyszerű leíró mutatók (gól, kapura lövés, passz, csel stb.), amelyek inkább a média számára hasznosak, egy klub szakmai munkáját kevésbé segítik. A leíró mutatókból viszont könnyedén lehet összetett mutatókat képezni, amelyek már valódi információval bírhatnak egy stábtag számára. Ilyen például a gólkülönbség, a kapura lövési hatékonyság, az egy passzra jutó labdavesztések száma, vagy a manapság igen divatos PPDA (Passes allowed Per Defensive Action), ami a letámadás intenzitásának mérésére szolgál, és azt mutatja meg, hogy egy csapat hány passzt enged az ellenfelének, mielőtt védekező akciót kezdeményezne. Az iparág viszont az utóbbi években már inkább komplex mutatókkal dolgozik, amelyek nemcsak leírnak, de minősítenek is. A legismertebb ilyen mutató az Expected Goals (xG), amely a kialakított helyzetek minőségét reprezentálva reálisabb képet ad egy-egy csapat mérkőzésen nyújtott teljesítményéről. Minél több, és minél jobb minőségű helyzetet dolgoz ki egy csapat, annál nagyobb lesz az xG-mutató értéke. Egy-egy kapura lövés minőségét az xG-modell a múltbeli adatokból tanulva határozza meg: több év összes lövésének jellemzőit vizsgálva, azokból tanulva, minden lövéshez hozzárendel egy valószínűséget, és megmondja, hogy egy hasonló jellemzőkkel leadott lövés az adott bajnokságban egy átlagos képességű játékost tekintve mekkora valószínűséggel eredményez gólt.

Szintén elterjedt és hasznos mutató a progresszív passz, azaz olyan passz, amely – definíciótól függően – előre irányuló és építi a támadást, valamint a packing, amely azt mutatja meg, hogy egy passz hány ellenfél játékost vesz ki a játékból. Vannak már Possession Value (PV) vagy Expected Threat (xT) mutatók is, amelyek azt mérik, hogy az egyes játékosok milyen mértékben járulnak hozzá a támadásokhoz a különböző akcióikkal pozitív vagy negatív irányban. Ezeknek a mutatóknak az egyetlen hátránya, hogy nincs egy iparági sztenderd, vagyis ahány adatszolgáltató, annyi féle definíció és modell létezik. Ettől függetlenül a komplex mutatók már jóval valósabb képet adnak egy játékos vagy csapat teljesítményéről, és az adatelemzés terén ezek jelentik a jövőt.

A hozzáférhető adat bárkiből szakembert csinál

Az átlagember számára is megfizethető adatszolgáltató cégek, és az elemzésre, adatmegjelenítésre szakosodott nyílt weboldalak térnyerésével gyakorlatilag bárki hozzáférhet az adatokhoz. Az adatelemzésnek nincs irodalma, nem olyan szakma, amit néhány könyv elolvasásával el lehet sajátítani. Lényegében minden nap változik, átalakul, fejlődik. A rendelkezésre álló milliónyi adat szelektálásával, hasznos felhasználásával, valamilyen adatvizualizációra szolgáló szoftver készségszintű ismeretével és némi időbefektetéssel szinte bárki bekapcsolódhat ebbe az iparágba. A futball szakmai párbeszéde Twitteren zajlik, az ottani aktív jelenlét, tudásszerzés, tudásmegosztás többet érhet bármilyen precízen megformált, hangzatos állításokkal teletűzdelt önéletrajznál. Tom Worville néhány éve még blogger volt, aztán a The Athletic szakírója lett, most pedig az RB Leipzignél dolgozik adattudósként. A Leipzig jelenlegi vezetőedzője, Domenico Tedesco szintén nem a futballba született. A még mindig csak 36 éves szakembernek mérnöki diplomája van, és a Mercedesnél dolgozott, amikor úgy döntött, hogy saját forrásból előteremti az edzőképzéshez szükséges pénzt. A futballban a vaskalaposak és a progresszív, innovatív nézeteket valló emberek állnak egymással szemben, de ahogy üzletiesedik a sportág, úgy váltják fel a volt játékosokat a közgazdászok, fizikusok, matematikusok a különböző vezető pozíciókban. A futballba való bekapcsolódást segíti, hogy számos intézmény és cég (Johan Cruyff Institute, Barca Innovation Hub, Statsbomb stb.) indít képzéseket, melyek elvégzése után akár kluboknál vagy szövetségeknél is elhelyezkedhetnek a szakemberek. Mivel az iparág dinamikusan fejlődik, nincs behozhatatlan versenyhátrány, gyakorlatilag csak a befektetett idő és energia függvénye, hogy ki meddig jut el.

Forrás:

(Borítókép: Damien Comolli. Forrás: www.bleacherreport.com)