Két részes írásunk első felvonásában a támadójáték mentén vetettük össze a Manchester City és a Liverpool teljesítményét, méghozzá a klasszikus- és a haladó statisztikai mutatók, valamint a történéseket mélyebben leíró paraméterek mentén haladva. A második, és egyben záró felvonásban pedig a védekezésre helyezzük a fókuszt, tüzetesen megvizsgálva a legfontosabb és legrelevánsabb csapat- illetve játékos szintű jelzőszámokat.
Betonbiztos védekezés
Ahogy a kialakított helyzetek minősége kapcsán is megállapítottuk, szinte alig volt kimutatható bármiféle különbség a City és a Liverpool között, majdhogy nem ugyanolyan brutális elán és hatékonyság jellemezte mindkét klub támadójátékát. Gyakorlatilag ugyanez mondható el a védekezés színvonaláról is, mivel az egész mezőnyben toronymagasan a legkevesebb gólt kapó együttesekről beszélünk. Mindössze 26-26 alkalommal sikerült az ellenfeleknek túljárni az Égszínkékek illetve a Vörösök hátsó alakzatának az eszén. Csak az arányok érzékeltetése végett: a Chelsea 33, a Tottenham 40 alkalommal kapitulált a 2021-22-es PL szezon során, vagyis semelyik másik csapatnak nem volt olyan nehéz rést ütnie a pajzsán, mint a bajnoki versenyfutásban résztvevő két gárdának. A kapott gól nélküli meccsek számában (21) is ugyanúgy zártak végül a riválisok, aminek kapcsán persze nem csak a védelmeket és a kapusokat illeti kalaplengetés, hanem a csapattársaknak is ugyanúgy jár a dicséret.
Nem csak a ténylegesen kapott gólokat tekintve igaz ez az iménti kijelentés, hanem a várható engedett gólok esetében is igen hasonló a helyzet. A Manchester City ellen 28,63-as, míg a Liverpoollal szemben 35,02-es xGA-ra elegendő helyzetet dolgoztak ki az ellenfelek. Ebben az összevetésben egyébként a Chelsea (34,40) is meglehetősen jól teljesített, a 4. legszervezettebb csapat szintű védekezést pedig a Brighton (47,41) tudta felmutatni ezen advanced mutató alapján. Nem pusztán a gólszerzéssel gyűlt meg a konkurensek baja, hanem a helyzetek megteremtése sem ment éppen könnyen. Míg a nemrég lezárult Premier League idényben 90 percre bontva átlagosan 11,98 lövés érkezett a csapatok kapujára, addig Ederson-nak rendre 5,97, Alisson-nak pedig 7,39 kísérlettel kellett farkasszemet néznie. Ha pedig az alapján rangsorolunk, hogy mennyi találta el ezek közül a kaput, akkor a City (2,29) bizonyult a legjobbnak, de a Mersey-partiak (2,87) sem szégyenkezhetnek, főleg annak tükrében, hogy semelyik másik csapat nem tudott 3-as átlag alatt maradni. Az egy lövésre vetített xG értékeket elnézve azt láthatjuk, hogy ha sikerült lövésig eljutni az ellenfeleknek, akkor közepes minőségű pozíciókból tudtak próbálkozni. A City 0,126-os, a Liverpool pedig 0,125-ös xG-jű kísérleteket engedett átlagban az ellenlábasoknak, ami alapján a mezőny második feléhez sorolhatjuk a két gigászt.
Párharcok
A védekezés részletekbe menő taglalásakor aligha mehetünk el szó nélkül a párharcok mellett. A City vívta liga szinten 90 percenként a legkevesebb védekező párharcot (49,32), de a Liverpool 56,68-as mutatója sem számít éppenséggel túl soknak, ugyanis ennél 16 csapat is magasabb átlaggal rendelkezik. Az igazán klasszis védőkről szokták mondani, hogy ők pusztán a jelenlétükkel már olyan szinten el tudják bizonytalanítani az ellenfél támadóit, hogy sokszor még csak sor sem kerül a párharcra. Virgil van Dijk kétségkívül a világ legjobb védői közé tartozik, és az ő esetében pontosan ez a helyzet. Egészen hihetetlen, de 90 percre bontva mindössze 2,79 védekező párharc áll a neve mellett, aminél konkrétan Szalah (3,18), Mané (3,57) és Díaz (4,42) is többel rendelkezik. A Vörösök védelméből a legtöbb védekező párharca TAA-nak (5,41) és Konaté-nak (5,71) van, de az egész keretet tekintve a legalább 900 perccel rendelkezők közül Milner (8,55), Keita (8,36) és Thiago (8,02) állnak az élen. A sikerességi ráta szintén meghatározó mutató, ebben a holland (74,26%) és a kameruni (73,42%) viszik a prímet a Pool védők közül, de a francia (69,12) sem muzsikál ebből a szempontból rosszul. Az talán nem számít olyan eget rengető meglepetésnek, hogy a két szárnyvédő vonatkozó rátája jóval alacsonyabb (Robertson-é 57,97%, TAA-é 56,22%), mivel az ő szerepkörük sikeressége ennél sokkal komplexebb skálán értelmezendő, elég csak az évről-évre kiosztott temérdek mennyiségű gólpasszra gondolni.
Guardiola csapatában kumulált értékben kevesebb védekező párharcot vállalnak a játékosok, a legtöbbre a veterán Fernandinho (7,12/90), Rodri (6,63) és Joao Cancelo (6,57) szánja rá magát, míg Laporte (2,99) és Stones (2,69) van Dijk-hez hasonlóan alig-alig megy bele ilyen helyzetbe. Az ilyen típusú párharcokat összességében 60,3%-kal abszolváló Liverpool-nál a Manchester City valamennyivel élesebb ebben a tekintetben, ők 61,7%-ban kerülnek ki győztesen ezekből a szituációkból. Az effektivitásban a City-nél Aké (74,55%) áll az élen, őt Mahrez (68,85) és Bernardo Silva (68,02) követik, a 65%-os határ fölött pedig Stones (66,67%) illetve Cancelo (65,35%) található még.
A számokra nézve megállapítható, hogy a légi párbajokból is a City vívja meg átlagosan a legkevesebbet (25,79/90 perc), ugyanakkor hatékonyságban (53,27%) nincs náluk jobb. Az angol és a holland középhátvéd egyaránt 4,78, a portugál 4,09, a francia pedig 3,2 ilyen párharcba megy bele, közülük a legeffektívebbnek Stones (70,31%) és Aké (69,81%) számít. A Liverpool-nál egy kicsit több a levegőben vívott párharc (30,16), ami viszont nem mutat túl jól, hogy ezeket csupán 47,91%-ban oldják meg sikeresen a Vörösök játékosai. Van Dijk 70%-a kifejezetten impresszív, ugyanakkor Matip (62,73%) és Konaté (59,02%) sem számít ebben a legjobbnak.
Megelőző szerelések, labdaszerelések, labdavesztések
Miután a Manchester City-nél (68,2%) és a Liverpool-nál (61,5%) van a legtöbbet a labda, így tulajdonképpen teljesen magától értetődő, hogy a megelőző szerelésekben nem ez a két csapat produkálja a legmagasabb számokat. A City 90 percenként 32,29 interception-nel operál, ami nagyjából 6-tal kevesebb, mint amennyit az utánuk következő Chelsea (38,76) hajt végre. A futball ezen elemében tipikusan a játékot kiválóan olvasó spílerek járnak az élen, ebben Rodri (4,37) és Zinchenko (4,31) házon belül a király. Ehhez képest a Mersey-partiak 40,00 megelőző szerelést átlagolnak, ami a 4. legkevesebb liga szinten. Klopp csapatában Milner (5,67), Matip (5,63), valamint Konaté (5,29) a labda lefülelésében a legjobb.
A labda visszaszerzése is egy meglehetősen fontos skill, amivel sok támadást akár már csírájában is el lehet fojtani, főleg akkor, ha az az ellenfél térfelén történik. A Vörösök csapatszinten 86,16 recovery-t hoznak össze, aminél semelyik klub nem rendelkezik többel. A legalább 900 percet a pályán töltők közül 6 játékosuk is több, mint 10 labdaszerzést átlagol, a három középhátvéd ebben az ász. Ha az ellenfél térfelén eszközölt labdaszerzések mentén rangsoroljuk az együtteseket, akkor is verhetetlen a Liverpool (35,39), akiket a Brighton (32,18) és a rivális City (31,47) követ. Játékosokra bontva Thiago (6,48), Fabinho (5,44) és Milner (5,19) emelkedik ki a leginkább ebben az összevetésben. A manchesteri kékek jóval kevesebb labdaszerzéssel élnek (74,42), csak 5 csapat rendelkezik ennél alacsonyabb számmal. Ennek ellenére viszont a 3. legtöbb labdát gyűjtik össze az ellenfél térfelén, amiben Rodri (5,42), Zinchenko (4,31) és Cancelo (4,01) is elit szintet hoz.
Úgy teljes a kép, ha a labdavesztések volumenéről is ejtünk néhány szót. A legkevesebb labdát a City játékosai adják el (86,87), a Liverpool 109,7-es száma ehhez képest drasztikusan magasabb. Előbbinél ilyen tekintetben Cancelo (11,8), Kevin De Bruyne (11,36) és Sterling (9,58), míg utóbbinál TAA (15,24), Firmino (14,24) és Tsimikas (12,82) a ludas a legtöbbször. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek nagy része az ellenfél térfelén történik, mivel a saját játékrészen Guardioláék (23,74) után a Vörösök veszítik el a második legkevesebb labdát (28,68).
Néhány további lényeges mutató
S végül, de nem utolsó sorban pár olyan paramétert emelnénk még ki az elemzés lekerekítéseként, amelyek szintén érdekes információkat szolgáltathatnak számunkra akkor, ha a két csapat védekezésének részletekbe menőbb megértése a cél. Ha valaki a mély védekezésért és az ezzel járó stílusjegyekért rajong, akkor nem biztos, hogy számára ezen két együttes mérkőzései tartogatják a legtöbb „izgalmat”. A tisztázások sem a Manchester City (10,11) sem a Liverpool (13,47) esetében nem túl gyakoriak, olyannyira nem, hogy ebben a mutatóban ők állnak a lista legvégén. Akárcsak a blokkolt lövések (1,42 vs 1,79), valamint az ellenük sikeresen véghezvitt cselek száma/dribbles against won (8,92 vs 8,97) esetében, ott szintén ők a „sereghajtók”. Egyik csapatra sem jellemző az ellenfél játékának túl gyakori tördelése: a City 8,47 elkövetett szabálytalansága konkrétan a legkevesebb a mezőnyben, a Pool 9,39 fault-ja pedig szintén jócskán a 10,07-es átlag alatt van. Ezzel arányosan a legkevesebb begyűjtött sárga lap (42 vs 50) és piros lap (1-1) is hozzájuk köthető, vagyis a durva játék mindkét klubtól igen csak távol áll.
Összegzés
Akárcsak a támadójáték boncolgatása alkalmával, úgy a védekezés tekintetében is megállapítást nyert, hogy szinte alig volt kimutatható bármiféle különbség a két rivális labda nélküli játékának színvonalában. A kapott gólok számában (26) és a clean sheet-ek volumenében (21) holtversenyben végeztek az élen, és noha a City lényegesen kevesebb lövést engedett az ellenfeleknek (227 vs 281), Alisson valóságos falként őrizte a Vörösök kapuját. Az egy próbálkozásra vetített xG értékben (Pool: 0,125; City: 0,126) szinte alig mutatkozott differencia a két csapatnál, vagyis átlagban nagyjából ugyanolyan kvalitású lehetőségeket engedtek az ellenlábasoknak.
Lévén, hogy meccseik túlnyomó többségében bátran felvállalja mindkét együttes a domináns szerepet, és a labdabirtoklási arányban sincs olyan gárda, aki tudná tartani velük a lépést, így a védekező párharcok, a megelőző szerelések, a tisztázások és a blokkolt lövések liga szinten kifejezetten alacsony száma aligha nevezhető valódi meglepetésnek. Amiben viszont érezhető és szabad szemmel jól látható differencia volt kimutatható, az a labdaszerzések száma és a labdavesztések mennyisége: előbbi mutatóban Klopp, míg utóbbi kapcsán Guardiola legénysége teljesített jobban. A csapatok védekező játékának analizálása során űhasznált haladó statisztikai paraméterek alapján összességében kijelenthető, hogy ha csak egy hangyányival is, de az Égszínkékek labda nélküli játéka talán egy fokkal hatékonyabban működött a PL 2021-22-es idényének küzdelmei során.
(Borítókép: www.goodwordnews.com/ )
